2010. március 2., kedd

tészta Natival

nagyon szeretek Natival főzni, sajnálom is, h. így, h. most Londonba költözik, ennek (is) vége szakad, legalábbis egy időre... de nem orrlógatok, tudom, h. fogunk még egy városban, egymás közelében élni - ez a tudat gyakorlatilag az egyetlen, ami a kommunákról és nagy össznépi együttlevésekről ábrándozó csutesznak segíteni szokott elviselni azt, h. földrajzilag távol legyen azoktól, akiket szeret

minden a Garay téren kezdődött, még 2006-ban, mikor együtt laktunk és sose volt pénzünk, és mindig 2-3 hozzávalóból meg az üres hűtőből kellett összerakni valami vacsorát :)

ez a tészta volt az utolsó együttfőzés, egész nap esett a hó és lökdöstük bele a hópelyheket a Rákos-patakba, meg tobzódtunk a keresztúri piacon, szétfilmeztük magunkat, este meg próbáltuk jobb belátásra bírni a hajam :)
 

- spagettitésztát főztünk ki
- leöntöttük chilis - mézes tejföllel
- ropogósra pirított húsos szalonnakockákat szórtunk rá
- a piacon házi füstölt gomolyát szereztünk, rámorzsoltuk azt is
- újhagymakarikákat dobáltunk a tetejére


klasszul kiegészítették egymást az ízek, szuper volt a délutáni filmnézéshez (maratoni My Name is Earl - bambulás, mi más, hehe)
good bye, Mandolka, see you soon!
ezt pedig útravalónak... :)

2 megjegyzés:

  1. hüpp szörcs na
    na szóval én is - nekem is, na
    de hisz tudod
    Eric Sumo még mindig rulez, annyira visszahozta a tér hangulatát... köszönöm :)
    majd bandázunk lándönban is :)
    ... offtopic: találtam pekán diót, annyira eszembe jutottál :)

    VálaszTörlés
  2. igen, az a szám nekem is annyira Garay tér
    mmmmmmmm na majd akkor sütünk pecan pie-t, ha kint leszek, mit szólsz? :)

    VálaszTörlés