kapros - vajas gnocchi

ez volt ma a reggeli és az ebéd egyben.

az éjszakai műszak mindig megzavar kicsit. éppen ebédidőben kelek fel, amikor a szervezetem értelemszerűen vmi reggeliszerűt kívánna, ami viszont sokszor nincs otthon, így általában vagy nem eszem még pár óráig semmit, nehogy még jobban megzavarodjak, vagy elintézem egyben a reggelit és az ebédet.
ráadásul ugye sokszor nem bírom ki reggel 6kor hazafelé menet, h. ne vegyek valamit az éppen kinyitott pékségben (ahol minden forró, puha, isteni és jajj), sonkás - sajtos levelest vagy nutellás kiflit vagy pizzás tekercset, amit még a hazafelé úton szégyenteljes módon betolok, kb úgy, mint aki 3 napja nem evett, ez viszont kétségkívül vacsorának számít, nem is minden bűntudat nélkülinek. néha reggelinek hívom, de hát a szervezetet nem hiszem, h. be lehet sapni a napszakokkal, ha kalóriafeldolgozásról van szó.

tudom, mindez nem tesz vmi jót, sőt, totál káosz :) de hát már nem sokáig tart, meg amúgyis, annyira nem vagyok merev a napszakokban meg az étkezésnevekben... reggeliztem már fagyit is, meg pörköltet is :)

voltam a héten csarnokban, vettem gyorsan friss kaprot, amíg még lehet...
(pohár vízbe tettem, összefonnyadt 2 nap alatt kicsit így is, utána olvastam, h. nedves papírtörlőben kell a hűtőben tartani, úgy marad friss)
kész zacskós gnocchit kifőztem enyhén sós vízben (20 dkg volt kb -> egy nagy adagra vagy 2 kicsire elég), leszűrtem
közben serpenyőben megforrósítottam 1 evőkanálnyi vajat
(igazából szívem szerint itt dobtam volna bele a kaprot, mert megint bennem volt a zsályás vaj mint kiindulópont, de tudtam, h. a kaprot inkább a végén jobb, h. ne menjen el az íze - illata, szóval hagytam)
hozzáadtam a gnocchit, félbevágott olajbogyót (fél zacskó, tehát kb 5 dkg) és fetát kockáztam rá (szintén kb 5 dkg)
nagy lángon pirítottam pár percig, míg a gnocchik meg a fetakockák kicsit megpirultak (a keményebb fajta fetát jó használni hozzá, ami törik, nem a krémeset)
rácsavartam egy fél citrom levét + ráreszeltem a héját
só már nem nagyon kell rá, a feta meg az olivabogyó miatt, így csak fehér bors ment rá, meg a végén ugye a kapor, mikor már lezártam alatta a lángot, de még forró volt
ha lett volna otthon vmi natúr szardíniám, azt is tettem volna hozzá (saját levében eltettet, lehetőleg nem olajosat) meg egy kis fehérbort, de csak pár cseppet még az elején, h. le lehessen még pirítani, az volt a legjobb az egészben

el tudom képzelni ugyanezekkel az összetevőkkel spagettiként/metéltként is, hozzá esetleg cukkini/uborkaspagetti, mint pl itt, bár ez a recept is, meg a többi is, amiket találtam, nyersen használja fel, spagetti pótlására... én párolva gondolnám, a tésztával keveredve, ha kipróbáltam, beszámolok :)

kép most nincs, mert még mindig nincs gép, de már kezdek becsavarodni... :S

almasör + eper

vártam az indián vénasszonyokra, h. kicsit még visszahozzák a meleget, kicsit be is néztek, hálás is vagyok érte piszkosul, de többre már nem nagyon számítok, úgyh. ezzel a poszttal ezennel most elbúcsúztatom az idei nyarat.

ez a délután pedig még nyár elején talált ránk, de nem akartam azért veszni hagyni, mert már nem aktuális a sztori... én magam is folyamatos update-re szorulok, hát most így teszem meg :)

az úgy volt, h. Párkányban voltunk az Aquaphone - on Bencussal meg Putterral még júniusban vmikor, és vártuk a Jóvilágvan koncertet, mikor jött Réka, h. mennyi epret szedett egész nap és ki van purcanva.
reklamáltunk kicsit, h. akkor hol az a jó sok eper, kiderült, h. Pálnál van egy nagy dobozzal a kocsmában.
amúgyis volt egy ilyen ötlet, h. átnézünk a Greenbe, Putiban pedig addigra már meg is fogalmazódott a terv, h. akkor átmegyünk és almasört fogunk inni eperrel.
mondanom sem kell, h. mind a hárman oda voltunk meg vissza, h. juhúúú, milyen jó lesz nekünk!

és tényleg.

(a staropramenes korsó ne tévesszen meg senkit, almasör volt az a javából)

Puti metodikai útmutatót is adott, nehogy ott szerencsétlenkedjünk össze - vissza tudatlanságunkban, tehát az eper - almasör kombó a következőképpen fogyasztandó a legnagyobb élmény érdekében:

1. vegyél egy epret a szádba (ne legyen túl nagy, az csak kényelmetlenséget okoz)
2. a szájpadlásoddal enyhén nyomd össze, h. kicsit kipréselődjön a leve
3. kortyolj rá almasört, ezzel együtt már az epret is lenyelheted
4. lélegezz ki, h. a legjobban áramolhassanak az aromák :)

csodás félóra volt. kívánhatni se lehetne szebbet. a nyár egyik legszebb délutánját kaptuk ajándékba.
egy kis időre a helyükre kerültek a dolgok és mi is a helyünkön voltunk.

aztán persze elmúlt.
jött megint a ziláltság és kezdhettünk újra kirakósozni :)

kókuszos - csokis keksz

2006 óta K.Tominak készül, a Nagy Kókuszrajongónak. most már minden húsvétkor. meg néha máskor is, mint a mellékelt ábra mutatja.

egy régi Magyar Konyhából származik a recept, de így kb 10 év távlatából, amióta sütjük, már nem emlékszem, pontosan melyikből. ott is mint locsolóknak való szerepel, így vhogy nálunk is leginkább húsvéti klasszikusként maradt meg, pedig hát nincs benne semmi húsvét - specifikus :)

cserébe nagyon jó - kívül ropog, belül puha, nagyon kókuszos, kellőképpen csokis... szupperság!

3 tojást habosra keverünk 15 dkg porcukorral (fehéredésig), hozzákeverünk 6 dkg olvasztott vajat, 20 dkg kókuszreszeléket, 1 ek lisztet, egy csipet sót és 10 dkg kockákra vágott étcsokit.

sütőpapírra halmokat rakunk, kb 180 fokon 8-10 perc alatt megsütjük (tényleg nem kell neki sok idő).

az egyetlen trükkje, h. még forrón le kell kapkodni a papírról és ezt komolyan kell venni, mert ráragad. tapasztalat. kapkodni viszont óvatosan ajánlott, mert forrón néha hajlamos szétomlani kicsit, olyankor meg megégeti a forró csoki az ember kapkodó kezét.

de aztán már nincs vele semmi probléma.

Gasztrodeó ma a Belgákkal!

hallgassátok Krumplics gasztroműsorát kéthetente csütörtök esténként 20-21-ig a Fúzió Rádióban!
a rádió Újbudán (93.5) fogható, illetve neten.
kicsi, savanyú, de a miénk, úgy szeretjük, ahogy van, és már csak azért is szívügy, mert nekem is van benne műsorom :)

az Gasztrodeó szuperérdekes témákkal foglalkozik, pl. a magyarországi gyermek - közétkeztetés helyzetével, a békásmegyeri dalnok- és főzőversennyel és hasonlók... ma pedig a Belga fiúk, Bauxit és Még5lövés lesznek az adás vendégei!


szóval este 8, Fúzió Rádió! hallgatózzatok!!!

VKF XXXVII. - szegfűgombás - mustáros torta + ráadás gombás melegszendvics

a gombás VKF-re csináltam egy melegszendvicset először is, szombati ebédpótlékként, mert akkor éppen erre volt idő és kapacitás, de ennyivel azért szégyelltem volna letudni Alíz kiírását. pláne, h. ebben tényleg nem volt semmi hűűdeasztamindenit, a klasszikus gombatestvérekkel dolgoztam, juhtúróval, kakukkfűvel... (recept lejjebb)

szeretem amúgy a gombát, de az esztergomi piacon elég ritkán kapni extrább fajtákat sajnos, magamnak meg a pesti csarnokokban nem nagyon nagyzolok, úgyhogy vannak standard, jól bevált dolgok egyszerű csiperkével, de ezeket azért egy VKF-ra vhogy snassznak éreztem volna (tojásos gomba, füstölt sajtos gombafalatok, gombás - tökmagos tészta stb...)
úgyhogy csakazértis szereztem szegfűgombát egy nénitől a szombati piacon, aki mondta, h. hiába a nagy esőzések, nagy a gaz is meg a sár is, csak a szenvedés van feléjük gombafronton mostanában...

még vasárnap délelőtt is ment elég erősen a vekengés, h. akkor mi legyen.
aztán végül ezt a tortát cibáltam elő agyam éppen enyhén ötlettelen polcairól, mégpedig csakis a tésztája miatt, ami nem a szokványos sós torta - tészta, hanem kicsit más - lényegében egy sós tejbegríz :)

az alaprecept egy 1989-es kiadású olaszos szakácskönyvből való (Juhász Gábor: Olasz konyha magyar módra). évek óta elő sem vettük, szinte el is felejtkeztünk róla, mindenesetre érdekes volt így 21 év távlatából, hogyan próbálja meg behozni egy ilyen kiadvány a rendszerváltás környékén az olasz ízeket, és milyen kifejezetten gusztustalan fotókkal teszi mindezt :)

a könyvvel magával elég vegyes tapasztalataink vannak a múltból, pár dolog isteni volt annak idején (pl a kolbászos batyuk), pár receptet ki se mertünk volna próbálni - könnyen megrendül a bizalmam olyan kiadványokban, ahol a fotón a pizzára utólag, nyersen rakják fel a feltétet, és a "sonkás rozskoszorú" egyszerű száraz, tasakos főtt rizs látszatát kelti, pár sonkacsíkkal a tetején. pedig annak idején, 8 - 9 évesen szívesen lapozgattam, akkoriban egészen máshogy értékeltem ezt a képi világot... emlékszem, főleg a fagylaltos palacsinta fogott meg, zseniális ötletnek tartottam, h. rajongásom két tárgya egyetlen édességben egyesüljön :)

na és akkor jöjjön a

gombás torta

tészta - 1 l tejet pici sóval felforralunk, utána óvatosan, vékony sugárban beleöntünk 25 dkg búzadarát, kb 10 percig főzzük, közben kevergetjük, h. ne kapjon oda. levesszük a tűzről, belekeverünk 2 tojássárgáját, kevés szerecsendiót, 3 evőkanál reszelt sajtot (elvileg parmezánt, de nekem nem volt) és 2 evőkanál vajat. egy tortaformát vagy egy viszonylag alacsony peremű tűzálló tálat kivajazunk, zsemlemorzsával meghintünk (én szilikonos formába tettem, így ezt a lépést kihagytam). egy evőkanál hátát bevizezzük, és belesimítjuk - nyomkodjuk vele a tésztát a formába (az enyém 26 cm átmérőjű), úgy, hogy pereme is legyen. zsemlemorzsával megszórjuk, előmelegített sütőben 180 fokon kb 30 percet elősütjük.
(megjegyzés: a tészta nekem kicsit túl vastagnak tűnt - legközelebb vagy mondjuk 8 dl tejet - 20 dkg grízt vennék, vagy nagyobb formát és több feltétet :) )

töltelék - 40 dkg megtisztított, felszeletelt gombát (nálam szegfűgomba - csiperke vegyesen) kevés vajon 2 gerezd préselt fokhagymával együtt kb 10 percig párolunk - lepirítunk, sózzuk - borsozzuk. megtöltjük vele a tortaalapot (az eredeti receptben 10 dkg csíkokra vágott főtt sonkát is rászórunk, én ezt most kihagytam) és leöntjük a következő keverékkel: a tojások fehérjét + még 3 tojást enyhén villával felverünk, sózzuk, borsozzuk, belekeverünk 3 ek reszelt sajtot (szintén ugye parmezán, ideális esetben) és 3 ek dijoni mustárt (a mustár az eredeti receptben nem volt benne).

még kb 15 percig sütjük 200 fokon, illetve amíg a tojásos keverék megdermed - enyhén megpirul a tetején. langyosan/hidegen szeleteljük.

és akkor ráadásnak a gombás - juhtúrós melegszendvics:

rozskenyér szeletet megkenünk a következő krémmel: juhtúró kevés tejföllel fellazítva, bele kakukkfű, citromhéj, só, bors
rá kis vajon pirosra pirított, sóval - sok borssal fűszerezett csiperkeszeletek
reszelt gouda sajt
újabb szelet kenyér -> melegszendvicssütő

na meg egy kis ajándék pszichedelikus életérzés a 70es évekből:




okééé, ezt meg csak nem bírtam ki :)