nyehheheheee

Bear Grylls étterméről szóló hír a hírcsárdáról...
az utolsó mondat a kedvencem :)

foodspotting!!!

jihááá, ez kell nekem :)

http://www.foodspotting.com/

mennyire jó, hát erről nyafogok folyton, h. milyen fáradságos és nyögvenyelős mindent végigtesztelni, mire az ember rátalál egy - egy kincsre...
jóó, persze, az ízlés relatív, ugye pofonok meg pap - papné, a véletlen rátalálás varázsa pedig mindennél többet ér, de az úgyis megmarad :)


mondjuk a bejegyzések száma alapján nem túl sokan használják az oldalt, és főleg amcsik, de rajta leszek a népszerűsítésén... :P

mai csokik

ma megkóstoltam a Cadbury Mallows with Turkish nevű dolgot.
kekszalap, rajta marsmallow, közepében gyönyörű ciklámen, enyhén rózsaízű Turkish delight ízű jam, beborítva Cadbury tejcsokival.
ajajj.
kb 5 perc alatt benyeltem fél doboznyit. csak úgy eltűnt bennem.
baj lesz a "mindent csak egyszer kóstolok meg, h. minél többféle ízélmény érjen" teóriával :)
hm. ahogy kerestem róla képet, láttam, h. van csokiban és kekszben is. nagyon helyes, így legalább nem számít egy terméknek :P


mondjuk a Turkish delight-ért úgy önmagában soha nem voltam oda, nem is értettem, h. Edmund a Narniában miért pont azt kér, mint ami szívének legnagyobb vágya, de hát azért elég meggyőzően eszi... ízlések és pofonok...
(de rühelltem ezt a mondást mindig, de nincs erre jobb - vagy van? kinek a pap, kinek a papné? :) az se jobb)
de ez csak alibi Turkish delight, hiszen amúgyis Turkish delight jam, ami eleve egy fogalomzavar, és csak annyit értenek alatta, h. rózsás, ami megint hülyeség, mert Turkish delightból is sok-sok fajta van
ráadásul nem is rózsalekvár van benne, csak ízesített almalekvár
hülyére veszik ezek a fogyasztókat :) megtehetik persze

a másik mai szerzemény pedig a Terry's chocolate orange popping candy segsations, ilyet kóstoltam már régebben, csak robbanócukor nélkül. pici narancsszelet alakot formázó csokikák, külön - külön becsomagolva, nagyon nett kis dolog.
bár a narancshoz nekem alapvetően jobban passzol az étcsoki (persze a robbanócukorhoz viszont nyilván jobban megy a tej) és kicsit robbanhatna jobban - de nem panaszkodom, beváltotta a hozzá fűzött reményeket :)

a vaníliás kifli metamorfózisa

mérsékelten bírom az IKEA stílusát, de a szellemiségében vannak dolgok, amiket kedvelek - és ezek a képek szerintem egyszerűen csodásak
a cég megjelentetett  "Hembakat är Bäst", azaz "Otthon a legjobb" címmel egy sütiskönyvet, amely állítólag egyes külföldi áruházaikból ingyenesen elvihető

a koncepció persze a "szereld össze saját magad!" - elv továbbgondolása, Evelina Bratell volt a stylist és Carl Kleiner a fotós

ez pl a pepparkakor, a klasszikus svéd keksz :)

aztán ilyen készen:

és még sok - sok kép pl itt, a Mindennapi Betevőn... illetve Carl Kleiner honlapján

na jó, még egyet, ez még mindig Kleiner, de már egy macaron - projekt:

hot dog, szó szerint :)

szegény kicsi nyomottfejű állat... azért egy kis mustárt még hiányolok a tetejéről :P

szegény Elvisz Prézli szendója

még egy kis plusz, h. miért lenne jó New Yorkba menni... itt egy lista a 101 legjobb ottani szendvicsről, hát mint nagy szendvicsrajongó, muszáj ezt a linket elmentenem magamnak - mire odajutok, persze biztos a fele se lesz aktuális, na de ki tudja. egyrészt, h. mikor jutok el, másrészt, h. mennyire újító szelleműek vagy épp konzervatívok arrafelé a büfések, és persze a fogyasztók :)

eredetileg a subbán találtam, ott többen az "Elvis kedvence" szendvicsen (100. sorszám) fújjognak a kommentekben (mogyoróvaj, bacon, banán és méz fehérkenyérből készült pirítóson), de hát végülis miért is ne, egy ízélményt talán ez is megér. (meg van egy kis kötelező hol - vannak - ezek - a- jó - kis - magyar - zsíroskenyértől - miért - kell - megint - amerikázni, illetve az ezekre adott reakciók, de ezt inkább hagyjuk.)

egyrészt Panninak szól a poszt, akinek az egyik kedvenc étele a szendvics, másrészt Anyának, aki a legprofibb szendvicskészítő, akit ismerek :)
így a tervek szerint hárman megyünk el New Yorkba, és végigesszük mindet :P

úgyhogy készüljetek, semmi fáradtvagyok meg fájalábam meg nembíroktöbbszendvicset - nem lesz kegyelem :)

(majdnem) ehető ékszerek

már a sima gumimacis fülbevalót is folyton le akarják enni rólam az emberek, hát még ha beszereznék egy ilyet :)

megint a Mindennapi Betevő adta meg a mindennapit... ehető ékszerek, a gyrosos nyaklánctól a pancake-es fülbevalóig
vicces, h. amelyik nem tetszik, az inkább a rájuk szerelt csúnya láncok miatt van és nem is a lényeg miatt :) sok mindennel vagyok így. jóóvanna, bosszant a stílustalanság.

azóta mondjuk láttam párat élőben is, itt, Budapesten. nem tudom, ez a mindennapis válogatás külföldi-e vagy honnan való - mondjuk az aero kekszes fülbevaló miatt gondolom, h. nem (csak) hazai, itthon Kurdi Szilvi csinál ilyesmiket meg Cseresnyéslány meg biztos még páran... bár ők egyelőre inkább a fánkos - tortás - fagyis vonalon mozognak.
lesz ebből még pacalos gyűrű is :)

:)

kép innen:

http://www.wulffmorgenthaler.com/

padlizsáncipő - ejjdeszép!

micsoda gyönyörűségek.... meg pár gusztustalanság :)

http://mindennapibetevo.freeblog.hu/archives/2010/05/12/Izles_dolga/

na jóó, végülis csak a magassarkú papucs meg a tésztaöv nem jön be, de az is csak a sarok meg a csat miatt :)
viszont ezért a padlizsáncipőért teljesen odavagyok, kell egy ilyet szereznem <3

fóbia

ilyen tényleg van?!? :)

mondjuk oké, én is parázok néha ettől - attól, h. elrontom, de gondolom, itt nem erről van szó...


na, rákerestem... erről van szó


szegények... :S


kép innen.

hogymikvannak

hát ez elég vad, de végülis... lehet végre csinálni igazi aranygaluskát :)

vigyázz :)

figyelnek... mindenhol...

"a drog rossz... éérteem?" :)
a kép innen származik.

how bizarre :)

hát ez vmi csodás, lekváros/mogyoróvajas szendvics - pénztárca! és csak 15 dollárt kóstál... bagatell egy ilyen szép szintetikus - gusztustalan - vicces darabért :)

kép innen.

pitenyalóka - laboratórium

hát ezt találtam...


"törlést kérek... spatulát... 20 g banánpépet" :)