2011. június 8., szerda

spárgaebéd




narancsos, spenótos, juhtúrós. spárgás!
könnyű, izgalmas ízvilág, kellemes kontrasztok, igazi nyárköszöntő élmény, csak úgy zsibong a szájban...
még mindig nagyon szeretem az olyan ételeket, ahol egyszerre van jelen édeskés (narancs, spárga, barnacukor), savanyú (narancs), sós (juhtúró) és csípős, illetve kesernyés (juhtúró, spenót) ízvilág... vhogy újra és újra rámtalálnak az ilyen receptek, és én újra és újra rájuk találok...
flatcatnél láttam,  csak picit változtattam rajta, mert a kecskesajt, hiába imádom, megfizethetetlen árban volt, a juhtúró meg nem.
meg a mennyiségekkel csúsztam el egy kicsit.
nálam így nézett ki:


hozzávalók:


50 dkg (fehér) spárga
kb 30-40 dkg spenót (bruttó, pucolás előtti súly)
1 narancs
10 dkg juhtúró
1 fej főzőhagyma
1 ek barnacukor (kicsit meglódult :) )
só, bors, olivaolaj


először jön a szívós rész, pucolással, vagdosással:


a spárga alsó, fásabb részét lepattintottam (később csináltam belőle egy spárgakrémlevest, mustárral, csípős húslevessel)
a többit rézsútosan nagyjából egyenlő darabokra vágtam, ahol kellett, a külső réteget lehántottam
a spenótot megpucoltam, felcsíkoztam
a hagymát finomra aprítottam


aztán jön a hálás rész, ahol már csak kavarni, rázogatni, szórni, morzsolni kell, ez a jutalom a szöszölésért :)


kevés olivaolajon megpirítottam a hagymát és a spárgát
közben megszórtam a cukorral, rázogattam, pár percig tovább pirítottam
aztán megy rá só, bors, a narancs héja és kifacsart leve
kicsit beforraltam
gyors spárgateszt után jöhet a spenót, mert annak már éppen csak egy-két átforgatás kell
még forrón rámorzsoltam a juhtúrót és rögtön tálaltam




közben meg ilyenek szóltak:





éljen a nyár! :)

2011. június 7., kedd

epres túrógombóc eperszósszal és rozmaringos/mentás tejföllel




van egy évek óta bevált, tökegyszerű túrógombócrecept (az Ínyesmester Szakácskönyvéből), amit családilag használunk, nem kell pihentetni, semmi, amíg forr a víz, összekeverem a cuccost és kész. az eper meg mostanában mindenbe kötelező elem, amibe csak bele lehet passzintani valahogy :)

az eper - tejföl barátságáról már áradoztam egyszer, a túrógombóchoz meg amúgyis tejföl - porcukor jár, hát most kicsit megbindzsiztem, mert az eper - rozmaring meg az eper - menta is adta magát. kipróbáltuk mindkettővel, kinek melyik fekszik jobban. nem tudtuk eldönteni. nekem talán kivételesen a rozmaringos jött be jobban, ami - az akut mentafüggőségemet ismerve - elég nagy szó.
házitúró, házitejföl a legjobb hozzá, de akinek nincs Sanyi bácsihoz fogható tejtermékdílere, azért ne keseredjen el.

hozzávalók:

50 dkg túró
3 tojás
5 dkg vaj
25 dkg liszt
zsemlemorzsa (+a pirításhoz kevés napraforgóolaj)
kb 50 dkg eper (30 a gombócokba, 20 a szószba)
2 ek cukor (ill. ízlés szerint)
2 ek eperlekvár
3 dl tejföl
rozmaring (lehetőleg őrölt)
porcukor
menta
1 ek mentaszirup


a túrót habosra keverem a tojássárgájákkal, kevsé sóval és a vajjal, majd összevegyítem a liszttel és a habbá vert fehérjével. vizes kézzel gombócokat formázok belőle, mindegyik közepébe egy-egy epret teszek, és sós vízben kifőzöm.
a zsemlemorzsát közben megpirítom, a gombócokat megforgatom - összerázogatom benne.
az eperszószhoz a darabokra vágott maradék epret, az eperlekvárt és a cukrot összeforralom - összesűrítem.
a tejfölt kettéozstom, kikeverem a mentalevelekkel és a mentasziruppal, illetve a rozmaringgal és kevés porcukorral.
aztán mehet a fakultatív szószfelhasználás :)


re

újra Magyarország.
újra főzök.
útba ejtettem Berlint hazafelé, már ott elkezdődött a visszaszok(tat)ás.
ötletelés, lélekgyógyítós együttfőzés, ábrándozás, listák készítése a kötelező megfőznivalókról.
még carbonarát is kellett csinálnom megrendelésre, traumafeloldási célzattal :)
(otthon gyúrt szélesmetélttel... hát kell ennél több?)
aztán meg Esztergom. piacozás, szakácskönyvek újrafelfedezése, tobzódás, klasszikus nyári kaják előhúzása az agy hátsó fiókjaiból.
szóval főzök. sokat. amikor csak lehet.
a blogoláshoz mondjuk még mindig nem sikerült visszatérni igazán, vannak receptek, vannak ilyen - olyan fotók, de vhogy nehéz nekiülni...
vannak még londoni félkész dolgok is, félkész posztok, félkész kaják, félig rögzített élmények... apránként néha lesz az is a tervek szerint, retrospektív jelleggel :)
de igyekszem, h. végre vége legyen ennek az under construction állapotnak...
remélem, megvártok :)